Honnan jön az arany és mibe kerül valójában?

BÁNYÁSZATI MÓDSZEREK ÉS KÖRNYEZETI HATÁSAIK

Ékszert viselni jó, szép, segít az önkifejezésben, örömünket leljük benne, és majdnem mindenkinek van 1-2 kedvenc darabja, amihez ragaszkodik vagy különleges emlékeket társít. Igen ám, de tudomásul vesszük-e vagy sem, az aranybányászat bizony nem éppen a legkörnyezetkímélőbb iparág. 

Régen a fő aranykinyerési módszer az aranymosás volt. Ezt még mindig alkalmazzák, de most már speciális, igen nagy teljesítményű gépekkel. Ezek a gépek általában gázolajjal működnek, vagyis működtetésük egyrészt nem olcsó, másrészt nagyon is környezetszennyező. 

Az egyik aranymosó módszert valószínűleg mindenki ismeri: patakok és kisebb folyók aljából szedik ki az ott lerakódott kavicsokat és iszapot, átmossák, és, ha szerencséjük van, az arany ott marad az aranymosó pad rovátkáiban. 

Mivel az arany nehezebb, mint az iszap és a kövek, az évezredek (vagy akár évmilliók) alatt egyre lejjebb és lejjebb kerül a folyómederben. Ahhoz, hogy ezt elérjék, nem ritkán több méter követ és iszapot kell megmozgatni és eltávolítani. Erre is speciális gépek vannak – nagy markoló karmok a nagyobb kövekhez, hatalmas porszívó-szerű csövek a kisebb kövekhez és iszaphoz.

Ez a módszer azt jelenti, hogy mindazt, amit megmozgatnak, a víz rögtön el is viszi magával, vagyis nagyon könnyen tönkre lehet így tenni teljes ökoszisztémákat, folyórendszereket, legalábbis egy hosszabb időre. 

Az aranymosás egy másik formája az, amikor kőzetek meghatározásával és mintavétellel megkeresik, hol van a földben arany, és egy nagyon erős vízsugárral elkezdik „szétbombázni” a földet azon a területen. A rengeteg saras vizet és kavicsokat felszívják egy nagy csővel, és végigfuttatják az aranymosó padon, mint a föntebb említett módszernél. A lényeg ugyanaz: az aranyszemcsék és kisebb-nagyobb aranyrögök fönnakadnak az aranymosó padban, ahonnan már viszonylag egyszerű összeszedni.

Ez a módszer azért nem túlságosan szerencsés, mert egyrészt azt az irdatlan mennyiségű vizet be kell hozni valahonnan (szivattyúkkal, amik megint csak gázolajjal mennek), másrészt ha kisebb folyóból sokáig vesznek el nagy mennyiségű vizet, az nagyon kártékony az élővilágra, harmadrészt pedig azért, mert az ezzel a módszerrel „szélnek eresztett” rengeteg földnek is mennie kell valahová… vagyis gyakran egy folyóban köt ki az egész. Ráadásul ez a módszer komoly eróziós problémákhoz is vezethet. 

Egy harmadik módszer a „klasszikus” bányászat: vagyis amikor tárnákat vágnak a hegyoldalba, és régebben csákánnyal, ma már inkább megfelelően irányított dinamittal kirobbantják a megfelelő helyen lévő kőzetet. Ezt kihordják a tárnákból, gépekkel összezúzzák, majd szintén átfuttatják az aranymosó padon (amihez ismét csak rengeteg vízre van szükség). 

Voltak még egyéb régebbi módszerek is, például higany alkalmazása, de ez utóbbi annyira mérgező, hogy ma már csak néhány helyen (például Brazíliában) alkalmazzák. 

Manapság még mindig találnak új aranylelő helyeket. A világnak sok, szegényebb részén ez az egyik legjobb esélye az embereknek arra, hogy valamilyen bevételhez jussanak. Ám pont emiatt sajnos nem mindig válogatnak a módszerekben, és rengeteg környezeti pusztítást okoznak. Éppen ezért nagyon fontos, hogy mi, akik mindebből főleg a végeredményt, vagyis gyönyörű ékszereket látunk, tisztában legyünk a teljes képpel, amennyire csak lehetséges.

HONNAN JÖN AZ ARANY?

A legtöbb aranyat Kinában, Ausztráliában és Oroszországban bányásszák, de sok arany kerül elő az USA-ból, Peru-ból és Kanadából is, illetve kisebb mennyiségek kerülnek elő vagy egy tucat más országból is. Rengeteg helyen található arany (így nálunk, Magyarországon is), de nem mindenhol éri meg kibányászni.

FELELŐSSÉGTELJES ÉKSZERVÁSÁRLÁS?

Bizony, lehetséges felelősségteljesen vásárolni ékszereket. És nem csak a vásárlás maga a fontos, hanem az is, hogy utána helyesen tároljuk és rendszeresen tisztítsuk azt, ami már a miénk. (Itt olvashatsz az ékszerek tárolásáról, itt pedig az ékszerek tisztításáról – remek blog posztjaink vannak!) 

Ha ékszervásárláskor kérdezősködsz, jobb helyeken megmondják, honnan származik az arany (vagy az ezüst, vagy bármilyen nemes fém, féldrágakövek, igazgyöngyök, stb.), vagy az ékszer maga. Ez már nagyon jó kiindulási pont, mert eldöntheted, hogy egyetértesz-e azokkal az elvekkel, ahonnan a kiszemelt ékszer érkezett. 

És ne felejtsünk el még egy fontos dolgot: minden egyes alkalommal, amikor egy ékszerboltban vagy webshopban megkérdezzük, hogy honnan származik valami, hogyan készült, milyen anyagok kerültek bele, az eladókban és tulajdonosokban is megerősítjük azt a tudatot, hogy igenis fontos ezeket a kérdéseket föltenni – és hogy a válasz egyáltalán nem mindegy!

KISLÁNY ÉKSZEREK

Ha csak kicsit is szívünkön viseljük ennek a Föld nevű bolygónak a sorsát (ami jó lenne, hiszen mindannyiunk otthona), akár már egészen kicsi gyermekeinknek is mesélhetünk arról, honnan jönnek a nemes fémek. Hogyan bányásszák az aranyat? Hol? Milyen környezeti hatásai vannak? Nyilván egy kisgyermek nem fogja megérteni a bonyolult bányászati módszereket, de azt megtanulhatja, hogy megbecsülje az apró arany fülbevalóját vagy kis medálját. Elmesélhetjük neki, hogy milyen kemény munka az aranyat kibányászni, finomítani, szállítani, majd ékszerré formálni. Ha egy gyermek úgy nő föl, hogy tudja, mi áll bizonyos alapvető dolgok hátterében, felnőttkorában sokkal tudatosabb, megfontoltabb döntéseket fog hozni.

VÉGKÖVETKEZTETÉS?

Nem arról van szó, hogy ne vásároljunk ékszereket. Sőt. Öltöztessük, ékesítsük föl önmagunkat és szeretteinket, és örüljünk annak, hogy milyen csinosan áll egy-egy darab. De ha lehet, mindig igyekezzünk olyan helyről vásárolni ékszereket, amelyről tudjuk, hogy felelősségteljesen, és amennyire csak lehet, környezetkímélő módon készült el az az arany fülbevaló, gyűrű vagy egyéb ékszer.