Szinte alig akad olyan ember, akin ne látnánk gyűrűt, nyakláncot vagy fülbe-valót. Az ékszerek viselése nagyon régi szokás. Az első példányok csontokból, kagylókból készültek. A mai ékszereket két csoportra oszt-ják. Az egyikbe azok a míves darabok tartoznak, amelyeket jó minőségű aranyból, ezüstből és platinából készítenek az ötvösök, a másikba a bizsut sorolják, amelyet csaknem minden anyagból gyártanak. Az arany- és ezüstékszerek is tartalmaznak azonban egyéb fémeket.
Érzékenység
Ezek az egyéb fémek – a bőrrel érintkezve – kellemetlen tüneteket okozhatnak. Ilyen fém például a nikkel, a bizsuk és a világos színű fémötvözet, a “fehér-arany” egyik komponense. Először is azt érdemes tisztáznunk, hogy mi a “valódi arany”. A nyaklánc nem lehet “tiszta” arany – hiszen a 100%-os vagy 24 karátos arany túl puha az ékszerekhez. Az ötvösök rendszerint 14 és 18 karátos arannyal dolgoznak; ezekben 14/24, illetve 18/24 tömegrész arany van. (A karátot kb. 1300 óta használják. Az Egyesült Államokban 10 karátos lehet a legkisebb aranytartalmú ékszer, de fél karát hibát is megengednek, ezért előfordulhat, hogy a 10 karátos tárgy csak 9,5 karátos, és 39,6 tömegszázalék aranyat tartalmaz. Angliában legalább 9, Franciaországban legalább 18 karátos aranyékszert szabad csak árulni.)
Az ötvözet összetételét nem jelzi a “karát” megjelölés. A különböző színű aranytárgyak más-más ötvözőanyagokat tartalmaznak. Az aranyötvözeteket “savpróbával” tesztelik. A 9–10 karátnál kevesebb aranyat tartalmazó fémek a salétromsav hatására gyorsan megzöldülnek. Királyvízzel (kb. azonos mennyiségű salétromsavat és sósavat tartalmazó keverékkel) vizsgálhatók a 18 karátosnál értéktelenebb ötvözetek: a savcseppel érintkező fém azonnal halványsárgára változik, mert a színes ötvözőanyagok kioldódnak. A vizsgálatot sokszor “próbakővel” végzik: a kemény fekete kővel egy ke-vés fémet dörzsölnek le a kő felületére és a tesztet itt végzik el, az ékszert pedig ismét hibátlanra csiszolják. Amikor a “valódi arany” allergiás reakciót vált ki, mindig az egyik ötvözőfém a bűnös, többnyire a nikkel. Néhányan rendkívül érzékenyek erre a fémre. Az érzékenység rendszerint akkor derül ki, ha aranyozott fülbevalót kezdenek viselni. Mivel az aranyréteg nagyon vékony, és általában nikkelrétegre kerül, nem meglepő, hogy a fülbevaló viselője az arany kopása nyomán hosszú ideig érintkezhet a nikkellel is.
Tünetek
A fémallergia leggyakoribb meg-jelenési formája a bőrirritáció. Az érintett felület viszket, kivörösödik, megduzzad esetleg kiszárad, és hámlani kezd. Ha hosszabb ideig érintkezik bőrünk az allergén reakciót kiváltó fémmel (fülbe-való, nyaklánc, karkötő, óraszíj …), akár megvastagodhat és be is repedezhet.
Hatásos védelem a fémallergiával szemben
Egy életre szól a fémallergia, ha már egyszer kialakult. Jelenleg nem áll rendelkezésre olyan módszer, amellyel megszüntethető lenne. Leghatásosabb védelem az elkerülés, mely sokszor az ékszerek mellőzését, a fogászati tömések, implantátumok kicserélését jelenti. A fémallergia megállapítására két általánosságban leggyakrabban használt tesztelési módszer létezik. Egyik az un. epicután teszt, másik a limfocita-transzformációs teszt.
Forrás: www.ékszer-piac.hu